Nyitott Szív Szolgálat

egy program a helyreállításért

Bántalmazásból a helyreállásig

Hogyan lehet helyreállítani azt, ami a gyermekkori bántalmazás következményei miatt elromlott?


Az eredeti terv

Isten úgy tervezte, hogy a gyermekek biztonságos családi környezetben, a szülők által biztosított helyes nevelésben és emellett fizikai védelemben részesüljenek. A testi, lelki és szellemi növekedés eredményeként az emberi méltóságot elismerő, felelősségteljes, bizalmat és szeretetet elfogadni és adni tudó felnőttekké váljanak, akik erős párkapcsolatot képesek kialakítani, melyben Isten maga is jelen van. Isten jelenléte meghatározó, mert az Ő gondoskodó, védelmező, tanácsoló közreműködése adhatja meg az egyedüli biztonságot, amire igazán szükségünk van.

A bűnbeesés miatt megváltozott környezet

A bűneset következtében sok minden megváltozott, de legfőképpen a kapcsolataink Istennel, más emberekkel, és még önmagunkkal is. A bizalomra alapuló szeretet kapcsolat, amely az emberek között és a Teremtőjükkel kapcsolatban is általánosan jellemző volt, megváltozott. Félelem, irigység, harag, civódások vették át lassan a helyét a békés kapcsolatnak. Ez a környezet nagyban nehezítette, sokszor meg is akadályozta annak lehetőségét, hogy az eredeti terv szerint biztonságban nevelkedjenek fel a gyermekek. Amit a szülőktől láttak, azt adták tovább, ha jó élet gyakorlatot láttak, akkor többnyire ők is jól gyakorolták ezt, ha rosszat, akkor bizony a rosszat. Generációkon keresztül bővült és növekedett a visszaélések hatása mind a mai napig. Az emberi méltósággal visszaélő, bántalmazó környezet az embereket, családokat, de sokszor még a nemzeteket is egymás ellen fordította.

A következmények

Egész korai gyermekkorban kialakul a személyiségünk, melyben kivételesen nagy szerepe van a környezetünkben élőknek. Ha a családi környezet nem biztonságos, akkor a gyermek áldozata lehet olyan fizikai, érzelmi és szellemi bántalmazásoknak, melyek akadályozzák a fejlődését, és bár ha értelmileg és fizikailag minden rendben is lehet, az érzelmi terület mégis elmaradhat a fejlődésben. Sokszor a következmények nyilvánvalóak. Emberi kapcsolatok nem működnek jól, az önértékelés vagy eltúlzott, vagy éppen nagyon alacsony. Az előző esetben az Isten nélküli ember saját erejében, bölcsességében, képességeiben bízik, és ha ehhez az emberi önzés megfelelően párosul, akkor megtalálja annak a módját, hogyan használjon ki másokat a saját céljaira. Ha viszont valaki alulértékeli önmagát, akkor könnyen kerülhet áldozatként egy másik ember hatalmi hálójába. A bensőséges kapcsolatra való készség egyik esetben sem tökéletes. Az érzelmek teljes skálájából egyes területek elhalhatnak, egyes érzelmek viszont túlzottan beindulnak olyan esetekben is, amikor semmilyen indok nem igazolja azokat. Ilyenkor a belső félelem és a bizonytalanság leleplezésére mutatunk támadó, elijesztő képet kifelé. Sokszor azok az érzelmek, amik túlzottan teret nyernek, berögzülhetnek a személyiségbe eltorzítva azt, és lehet valaki visszahúzódó, depressziós, vagy éppen harapós. Amire igazán szükségünk van, az a bizalom és biztonság, de azt egyedül a teremtő Isten tudja számunkra megadni. Ha nincs meg a bensőséges kapcsolatunk Istennel, akkor másoktól követeljük ezt a biztonságot, másokban bízunk, hogy úgy fognak bennünket védelmezni és gondoskodni rólunk, mint ha Isten tenné, de az eredmény csalódás.

Mi a helyreállás

Visszatalálni Isten eredeti tervéhez, visszatalálni önmagunkhoz, megtalálni önmagunkban azt a szeretni való személyt, akit Isten örömre, boldogságra teremtett. A helyreállás első lépése az, hogy fel kell ismerni a saját bűnös útjainkat, amikor nem Isten terve szerint cselekedtünk, amikor önvédelemből nem mertük felvállalni a védtelenséget kapcsolatainkban, vagy önmagunk leértékelésével átadtuk az irányítást olyanoknak az életünk felett, akik ezzel vissza is éltek.

Fel kell ismernünk, hogy hol és mikor kezdődött ez az életünkben, amikor elveszítettük a vágyainkat, az álmainkat, és ezzel együtt a bensőségesség elfogadásának lehetőségét is. Valaki bizonyára visszaélt a bizalmunkkal, becsapott, bántalmazott, és ezért visszavontuk a bizalmunkat mindenkitől. Ezért maradtunk magányosok, nem találva igazi segítőtársat magunk mellett, még ha kapcsolatban is vagyunk valakivel. Ha a múltbeli történetek egy konkrét személyhez köthetőek, akkor fel kell ismeri, hogy a neheztelés nyomja ránk a bélyeget. Meg kell tanulnunk megbocsátani a bántalmazónknak, és azt a kegyelmet, amit mi is megkaptunk Jézus áldozata által, tovább kell tudnunk adni mások felé is. Ezeket csak Isten segítségével lehet igazán megtenni.

Hogy olyan emberré váljunk, amilyenné Isten teremtett bennünket, csak akkor lehetséges, ha magunk is változni akarunk, mert Isten a maga részét biztosan megteszi, de mi is kellünk hozzá!

A visszaélés körének meghatározása

A latin eredetű abusus („abúzus”) szó jelentése: visszaélés, mint visszaélés a hatalommal, vagyonnal, egészséggel, illetve jogtalanság, jogtalan eljárás, túlzásba vitel, mértéktelenség

A gyermekkori bántalmazással kapcsolatban a meghatározás az alábbi:

A visszaélés egyszeri, vagy folyamatos cselekedet, illetve rossz bánásmód, mely negatív következményekkel jár. Az emberi kapcsolatokban visszaélésről beszélhetünk, ha valaki a beosztását, hatalmát, testi erejét, kapcsolatait, életkorát, nemét vagy egyéb lehetőségeit arra használja fel, hogy mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait vagy életét veszélyezteti.

A visszaélés megjelenési  formái:

–  szexuális visszaélés (nemi erőszak, zaklatás);
–  fizikai visszaélés (erőszak, kínzás, vallatás);
–  érzelmi, lelki visszaélés (megalázás, megfélemlítés, zsarolás);
–  kábítószerrel való visszaélés (drogfogyasztás, szenvedélybetegség);
–  gyermekkel való visszaélés (sérülés, fájdalom okozása, megrontás, nemi erőszak);
–  házastárssal való visszaélés (családon belüli erőszak);
–  idősebbekkel szembeni visszaélés (idősek otthonában a lakókkal szemben elkövethető méltánytalanságok) stb.

A visszaélés során sokszor a fentiek együttesen is előfordulhatnak, és nem ritkán akár bűncselekménynek is minősülnek. A visszaélés rejtőzködő, nehezen észrevehető jelenség, melyet az áldozatok szégyenérzete is eltakar.